2016. november 18., péntek

Recept | Boros-fahéjas almalekvár

Sziasztok!

Ahogy azt már az előző almalekváros bejegyzésemben említettem, nagyon ok almánk lett, eddig három adag lekvárt főztem belőle. Egészen eddig sosem fztem almalekvárt, otthon nem szoktunk, hisz nincs almánk, és inkább enni vesszük meg, amit meg faluról kapunk, azt lereszeljük és úgy tesszük el, hogy télen almástésztát készítsünk belőle.

Ez a mostani almalekvár volt a második adag, és egész kalandosra sikeredett az elkészítése.



Hogy miért volt kalandos? Mert alig készült el. Épp felkészítőt tartottunk a balladaéneklő versenyre, ami kicsit kihúzódott, de mivel előző nap már megpucoltuk és felkockáztuk az almákat, mindenképp el akartam készíteni. Igen ám, de nem volt még teljesen kész, mikor már indulni kellett volna a szomszéd faluba, Dumbravénbe módszertani találkozóra
Szerencsére -legalábbis ezúttal- itt a taxi 20-30 perc alatt ér ki, így amíg megjött, én átöltöztem, aztán a lekvárt levettem a tűzről és az előmelegített üvegekbe töltöttem. Gyorsan lefóliáztuk, de dunsztba már nem volt időm tenni. Így is pont kész lettem, mire a taxi megérkezett. És nem is késtünk sokat a módszertani találkozóról! :)


Ahogy az előző lekvárnál, úgy itt sem tudok mennyiségeket mondani, ezt mindenkinek saját magának kell éreznie. Azt viszont leírom, hogy hogyan készült. Nincs nagy ördöngösség benne, szerintem az is könnyen el tudja készíteni, aki nem szokott lekvárokat főzni.
Az almákat megmostuk, hámoztuk majd apró kockákra vágtuk. Kis citromos vízzel odatettem főni. Mikor megfőtt, levettem a tűzről, botmixerrel pürésítettem, majd visszatettem főni és hozzáadtam a cukrot (Én kevesebb, mint 1 kg-t használtam a 10 üveghez, de ízlés szerint lehet variálni). Még szüksége lett volna vízre, viszont nem akartam melegíteni. Ekkor jött az isteni szikra: bor. Nagyon sok bort kaptunk a szomszédoktól, az egyikből öntöttem egy bögrével. (Bár nem is igazi bor volt, talán a must és a bor között fél úton, de inkább már a borhoz közelebb) Hagytam azzal is főni, majd egy kis adagot kimertem egy tálkába, abba belekavartam egy csomag 3:1 Dzsemfix Szupert, miután csomómentesre kavartam, hozzáadtam a lekvárhoz, a fazékban is jól elkavartam. hagytam kicsit főni, végül ízesítettem: fahéj (egy picit sok ment, ezért lett olyan barna, de igazából nem tett rosszat neki, sőt), citromlé, rum- és vanília aromából pár csepp.
Miután egyet lobbant, fertőtlenített és előmelegített üvegekbe mertem. Mivel a dzsemfixben eleve van tartósítószer, ha ezt használom, sosem használok más tartósítószert is még mellé, így most sem tettem. Szóval simán üvegekbe mertem, fóliáztam, jött rá a kupak, majd (három órával később, mikor haza értem) végül a vizes dunszt.


Ti szoktatok almalekvárt készíteni? Szeretitek? Hogyan készítitek?

Szép napot!
Bella

2 megjegyzés:

  1. Nem sőt lekvárt sem, anyós szokott befőzni, de nálunk nem sok fogy. Nem savanyú?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A cukrot kifelejtettem a leírásból, de már pótoltam. :) Amúgy maga az alma sem volt túl savanyú, így nem kellett hozzá sok cukor.

      Törlés

"Ha alkotsz, akkor nem leszel átlagos. Nem számít, hogy mit, műtárgyat vagy egy pár zoknit. Csak újat alkotni, ennyi az egész, és az te vagy a nagyvilágban. Nézheted, hallhatod, vagy olvasva vagy érezve, de elárul valamit rólad, így több leszel másoknál. " P.S. I love you c. filmből