Picit ismét késtem, de remélem, ezúttal megértitek, hogy a múlt héten jóformán semmihez nem volt kedvem. :( Most viszont kezd visszaállni a nyugalom az életembe, kellett ez a pár nap csend, hogy megbékélhessek.
Már régóta szerettem volna egy taupe árnyalatú lakkot vásárolni, az utolsó löketet mégis Timi adta meg ezzel a kihívással. Egyik nap megpillantottam a kihívás képét, másnap már be is szereztem a lakkot. Azóta is többször használtam már. Amúgy a lakkozással pont úgy jártam, mint a bogyós-burgundy esetében is, este felment az alap, de egyáltalán nem olt már energiám tovább dolgozni vele, így elmentem másnap munkába. Megszoktam már, hogy az alatt a pár óra alatt, amíg a kasszában vagyok, a lakkozások csónyán megsérülnek, erre voltam most is felkészülve, meg arra, hogy este moshatom le az alapot és kenhetem fel ismét. Hát nem. Erre csak annyit tudtam reagálni: a RIMMEL, az RIMMEL. Ergo egyáltalán nem kopott, nem lett karcos, csak ott sérült, ahol maga a körmöm sérült meg (a gyűrűs ujjamon látszik is, egy picit betörött a körmöm). Jah, és mindezt fedőlakk nélkül produkálta! Szóval én magával a lakkal teljes mértékben meg vagyok elégedve! (Olyannyira, hogy utána vásároltam is még két vagy három lakkot a márkától, majd jön egy HAUL poszt is. nemsokára.)
Másnap este még egy réteg alaplakkot húztam fel és abba pötyögtettem bele a szürkét és kékeket.
Én nagyon szerettem hordani, amúgy is tudjátok, hogy a needle-marble technika mennyire a szívemben van. Én a szürke-taupe páros mellé még odavarázsoltam a sötétkéket is, mert számomra ez is őszi szín, viszont a kihívásból hiányolom. :( Furcsa, de élőben nem látszott ennyire a két lakk közötti különbség, a szürke és kék eléggé egybeolvadt, a képeken viszont nagyon gyönyörű.
