"Csak az hal meg akit elfelednek. Örökké él akit szeretnek."
Sziasztok!
Életem egyik legnehezebb pár napján vagyok túl. Szombaton, hosszú szenvedés után elhunyt az a személy, aki nagyapám helyett nagyapám volt. Én még mindig nem tudom elhinni, hogy soha többé nem látom, még mindig hallom a hangját, látom nevetni, ha lehunyom a szemem. Végtelenül hiányzik, de tudom, hogy már nem szenved és ez némiképp segít elfogadni a történteket.
"Ha ezüstös éjjel felnézel az égre
Meglelsz ott is a csillagok szemébe
ott leszek, ott fent a messzi végtelenben,
S boldogan mosolygok, akárcsak életemben"