2012. november 1., csütörtök

Szeélyes | Szeretteinkre emlékszünk



Mifelénk a halottak napja a legfontosabb ünnep (...). Ilyenkor tízmillió gyertya gyúl, a holtak szellemei kikelnek a sírból és karöltve járnak körbe, mindenki felkerekedik, hogy találkozzék a halottaival, azok meg üdvözlik az élőket.
Andy Mulligan


Életemben ez volt az első alkalom, hogy távol voltam a szeretteim sírjától. Sosem gondoltam volna, hogy ez ennyire meg fog viselni. ma nagyon sírós hangulatban voltam, a tanórák alatt is többször könnybe lábadt a szemem, a bentlakásba való úton is, a templomban is. Bár távol vagyok, nem feledkezem meg elhunyt szeretteimről, otthonról kértem, hogy küldjenek gyertyát, azt épp most égettem el az ablakban, a délután, szeminárium után betértem egy templomba is, ott is imádkoztam a halottaimért. Hiszen nem az a legfontosabb, hogy virággal és gyertyával felkeressük a sírhelyeiket, hanem az, hogy (nem csak ezen a napon) egy-egy imát mondjunk értük.

Nálunk már évek óta meg van a "menetrendje" ennek a napnak, Édesapám nagybátyámékkal utazik az ő szülőfalujába a nagyszüleim és nagybátyám sírjához, Édesanyám is az ő szülőfalujába a nagyszüleim és nagybátyám sírjához, én meg (mert tanítás van nálunk ezen a napon, hacsak nem hétvégére esik), maradok otthon, és délután kilátogatok a pótmamám sírjához. Ma mindnyájukért imádkoztam, s édesanyám megnyugtatott, holnap kilátogat mamám sírjához is.

Nyugodjanak békében az elhunytaink!

6 megjegyzés:

  1. Durva, hogy mennyire a szívedre veszed a mindenszentek úgymond ünnepét. Én nem szoktam imádkozni, a templomokat messziről kerülöm (főleg a papok miatt)! Ha nem muszáj semmiképp nem megyek temetőbe, sőt, a temetésekről egyenesen ki szoktam húzni magam. Én nem bírom elviselni ezt a letargikus szomorú hangulatot, úgy is nap mint nap emlékezem, főleg keresztanyám szokott eszembe jutni, és az év bármely szakában ha rá gondolok, sírhatnékom támad, de ez igaz más elhunyt és szeretett rokonomra is. De úgy nagyjából kiráz a hideg egy olyan helytől, ahol egy rakat csontváz van eltemetve. Lehet, hogy ez az én gyengeségem, de nem szeretek erre gondolni. Ma pl a legjobban a 3 éve elpusztult és gyerekkoromat végigkísért kutyám hiányzott.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. de a lábamat ki nem tettem a lakásból... (főleg, hogy 220 km-re vannak eltemetve a rokonaim)

      Törlés
    2. Mintha a saját gondolataimat olvastam volna... :D

      Törlés
    3. Gondoltam, hogy ezzel nem vagyok egyedül :)

      Törlés
  2. Így neveltek. :) Amúgy hónapok óta nem voltam én sem templomban, illetve jobban mondva misén, mert szeptemberben azért ellátogattam a csíksomlyói templomba. :) Viszont misén nem vettem részt már jó rég óta. És ma nagyon hiányzott az is. Otthon nem volt kedvem misére menni, itt meg időm nincs rá. :( De már nagyon hiányzik, úgyhogy szerintem egy-két héten belül biztos kerítek rá pár órát. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nekem az apukám oldaláról, a nagyszülők, más rokonok egy vallásos kis faluban laknak, nagyapám kántor a helyi görög katolikus templomban, tisztára agymosottak szerintem... minden nap oda járnak... szerencsére anyumék amikor összeházasodtak, nem oda költöztek, hanem a szomszéd városkába, anyukám szüleihez, ők pedig totál nem vallásosak! Amíg ovisok voltunk elvitt minket Edelényben a templomba, de szerencsére anyum kinevelte belőle :D Hiszek istenben, nem vagyok ateista, de nem hinném, hogy ezért templomba kellene járnom. Ott csak a politizálás megy, és látom (húsvétkor pl el szoktunk menni egy misére, de nekem az is kínszenvedés), hogy az emberek egymásnak mutogatják, hogy ki jött jobb kocsival, kinek szebb a ruhája, tök képmutatás az egész... Lehet, hogy ez Nálatok másképp van, de én sikeresen megutáltam az egész egyház dolgot, kiveszett belőle az igazi jelentése. Párom meg még jobban elzárkózik, ő mondhatni tényleg ateista. Egyházi gimibe jártam, 4 évet, mindenben korlátozva voltunk, kb az acélbetétes bakancsom nem hordhattam, mert sátánista vagyok, se piercing, de tetoválás, semmi nem lehetett... eléggé korlátoztak minket... és mit értek el vele, több drogos kerül ki egy ilyen suliból mint egy sima államiból... Egy a lényeg, szerintem nem kell templomba menni ahhoz, hogy megtaláld a lelki békéd, egyszerűen kell egy csendes hely, ahol egyedül vagy egy fél órát, és tudsz gondolkodni. :) Biztos nem fogom így nevelni a gyerekem, ha lesz :D én jó fej szülő leszek aki majd együtt jár bulizni a kölyökkel (mint anyumék) :D

      Törlés

"Ha alkotsz, akkor nem leszel átlagos. Nem számít, hogy mit, műtárgyat vagy egy pár zoknit. Csak újat alkotni, ennyi az egész, és az te vagy a nagyvilágban. Nézheted, hallhatod, vagy olvasva vagy érezve, de elárul valamit rólad, így több leszel másoknál. " P.S. I love you c. filmből