Moldvában az élet | 2017. január

Sziasztok!

Adósotok vagyok még a januári beszámolóval, így ma este ezzel készültem a számotokra. Ha továbbra kattintotok, elolvashatjátok, mi történt velünk Csík faluban az év első hónapjában.

Én január 7-én tértem vissza Moldvába, a tanítás elméletileg 9-én kezdődött volna, igen ám, de a heves havazások, nagy hideg és járhatatlan utak miatt több megyében is hószünetet hirdettek a tanfelügyelőségek, így Bákó megyében is. A hétfőt és keddet tehát a szünet meghosszabbításaként töltöttük, szerdán viszont rögtön ki is használtuk az időjárás adta lehetőségeket. Eredetileg hóembert szerettünk volna építeni, viszont a hó egyáltalán nem tapadt, így lett a hóemberépítésből giga hócsata. Természetesen, a gyerkőcök azt élvezték a legjobban, mikor tanító néniket támadhatták. :) A hideg játkot finom, forró teával zártuk.

Másnap három (akik eredetileg négyen voltak) vállalkozó kedvű harmadikosom maradt tanóra után, és megkérték, hadd próbáljanak mégis hóembert építeni. A munka meghozta gyümölcsét, mire a negyedik-ötödikes csoport tanórája végéhez ért, az alábbi képen látható hóember épült fel.

Még október folyamán műanyag palack gyűjtésben vettünk részt. A részt vevő falvakból a legtöbb palackot gyűjtő csapat egy második fordulón, melyre január 21-én került sor. Én három rosszcsont harmadikossal, azaz a Medvék csapatával vettem részt a vetélkedőn. Volt mindenféle vicces feladat, többek között állathangokat kellett felismerniük, posztert és egy madáretetőt is kellett készíteniük a lurkóknak. Sajnos a nyolcadikos nagylányokkal nem szálhattunk versenybe, de ahogy mondani szoktam: részvétel a fontos, dícsérettel, ajándékkal és sok-sok jó emlékkel tértünk haza.

A Medvék csapat a két tanító nénivel, illetve kicsi Örssel, Evelin tanító néni kisfiával

 A gyerekek már január eleje óta szerettek volna velem szánkózni menni, erre január 22-én, egy vasárnapi délután, mise után kerítettünk sort. Természetesen itt is volt hócsata, kitölthették minden bosszújukat rajtam. Nagyon sokat nevettünk és jól éreztük magunkat, egyik legjobb Moldvában töltött napom volt.

Január 29-én a december végén kapott adományokból rendeztünk "turkálót". Sok szülő eljött, sőt néhány gyerkőc is, nagyon sok ruhadarab új gazdára talált.

Az előző hónapokból kimaradt, de azt bemutatom, hogy milyen kézművest készítettünk januárban. Valamikor a hónap közepén készítettük ezeket hóembereket.

Gyorsan elszaladt a január, a háttérben már javában készültünk a farsangra is, melyről a következő moldvás bejegyzésemben fogok beszámolni.

Köszönöm, hogy elolvastad a bejegyzést!

Szép napot!
Bella