Olyan hatalmas öröm ért még augusztus elején, mikor megpillantottam, hogy a kedvenc együttesem augusztus 29-én Csíkszeredába látogat, az szavakkal le sem lehet írni. :) 2007 óta hallgatom a Kowalsky meg a Vegát, azóta volt a vágyam, hogy végre élőben is meghallgathassam őket. Tudjátok, van az a mondás, hogy hogyha egy lány szomorú vagy dühös, öleld meg, ha ez nem segít, keress magadnak menedéket és onnan dobálj neki csokit. Én valahogy a Vegával vagyok így. Az egyetlen, ami meg tud nyugtatni, erőd tud adni a nehéz időkben. (TDK-s csoporttársaim tanúsíthatják, hogy mikor már nagyon feszült és kibírhatatlan voltam, őket kellett berakni és már mehetett is tovább gondtalanul a munka.^^)
Elég nehezen indult amúgy a koncert a számomra, mert két nappal előtte a csoporttársam, akivel amúgy mentem volna, bejelentette, hogy mégsem jön. Körbekérdeztem az ismerőseimet, akiknél szintén be volt jelölve, hogy részt vesznek az eseményen (mire nem jók a facebookos eventek^^), hogy csatlakozhatnék-e, de szinte mindenkiről kiderült, hogy bár bejelölte, még sincs a városban, így a koncertre sem jönnek. Ha nem a Vegáról van szó, tuti itt mondom azt, hogy akkor inkább maradok itthon meccset nézni (a Bayern játszott), de mivel a kedvenc együttesemről volt szó, megfogadtam, hogy akkor is elmegyek, ha az égből boszorkányok kezdenek potyogni. És milyen jól tettem! A koncert előtt találkoztam a szomszéd sráccal, így együtt csápoltuk végig az első sorból. :) Életem első olyan koncertje volt, ahol az összes eljátszott számot ismertem, sőt, végig énekeltem. Ugrálni már nem nagyon mertem, mert én kis okos magassarkúban voltam, a talpam alatt meg öklöm nagyságú kövek, szóval a bokám érdekében ezt kihagytam. ^^
Miközben koncert után arra vártam, hogy Kowáék visszajöjjenek képeket csinálni, összeismerkedtem egy leányzóval, aztán egy régi kedves ismerőssel is találkoztam. Mint kiderült, ő épp interjút szeretne készíteni a fiúkkal, így mi hárman maradtunk szépen utolsó körre, így nem csak a kép készült el, de még beszélgetni is tudtunk Kowáékkal.
Hihetetlen, mekkora töltetett adott ez az egész koncert, az utána lévő beszélgetés. Ráadásul ennek köszönhetően újra barátság alakult, illetve egy régi ismeretségből is barátság alakult ki. Sziszivel azóta többször is találkoztunk, beszélgettünk. Hihetetlenül sok közös van bennünk. :)
Ti ismeritek a Vegát? Esetleg voltatok már koncertjükön? Én már alig várom, hogy a következőre eljussak. ♥
Szép napot!
Bella
Frissítés:
2016.06.17.
Egyik kedves ismerősömnek is ezt a manikűrt készítettem el. Alapnak a Rapsodi 349-es barack árnyalatot használtam, a fekete lakk pedig a Moyra No. 35-öse volt.
Azt hiszem, ennél a koncertnél és esténél (vagy inkább éjszakánál, reggel 5:00-kor csuktam be magam mögött a bejárati ajtót^^) jobban semmi nem koronázhatta volna meg a nyarat. ♥♥♥
Képeket nem készítettem a koncertről, de itt megnézhetitek őket: a Vega albuma, az Ólommadár albuma.
Mint a fenti kezdőképen is látható volt, korall színű felsőt viseltem, így ahhoz mérten készítettem el a manikűrömet is.
Ritkán esik meg, hogy a bal kézzel készített a minta sokkal jobban sikerüljön, mint a jobbal, de most ez történt. Sajnos a jobb kezemről nem készült fotó, de ott sokkal szebbek és élesebbek voltak a vonalak. ^^
Ti ismeritek a Vegát? Esetleg voltatok már koncertjükön? Én már alig várom, hogy a következőre eljussak. ♥
Szép napot!
Bella
Frissítés:
2016.06.17.
Egyik kedves ismerősömnek is ezt a manikűrt készítettem el. Alapnak a Rapsodi 349-es barack árnyalatot használtam, a fekete lakk pedig a Moyra No. 35-öse volt.