Viszont nagybátyámék aranyos kutyusáról, Döbriről már annál inkább. (:
Készült egy kép nagybátyámról is: a szalmakalapjára rátűzött egy óriási rózsát, muszáj volt lefényképeznem. Kértem, hogy nyissa ki a szemét, ez lett a végeredménye:
Takarás közben a gereblye jól fel is sértette a kezem. Akkor nem fájt annyira, csak miután befejeztük a munkát. De azóta egyre csúnyább és viszketve fáj. ^^
Itt még szép volt, de aztán össze-vissza hasadozott, vérzett. Most már körülötte is furcsa a bőr. Ha minden jól megy, az idén ez nem az utolsó ilyesfajta sebem, ha sikerül lekaszálni a mi részünket is, még haza kell menjünk takarni. Amit nem is sajnálok, sőt, alig várom, hogy ismét menjünk. Szeretek ott lenni, takarni is. ^^
Isa
