A szülinapi játékom alkalmából a körmös posztok mellett a DIY posztok vitték a prímet. Sajnos azt nem ígérhetem, hogy a közeljövőben több ilyen jellegű bejegyzéssel jönnék (a három éves pályafutás alatt is mindössze két ilyen bejegyzés született, ha jól emlékszem), mert nem vagyok az a nagy csináld-magad lány. Mármint de, az vagyok. Amit csak lehet, elkészítek én magam, de nem olyan dolgokat, amik akár a blogra is felkerülhetnének.
A DIY mellett sokan megjegyeztétek, hogy a kreatív bejegyzéseimet, karkötőket-nyakláncokat is nagyon szerettek nézni. Így úgy gondoltam, mára is beszúrok két ilyen, régebb elkészített karkötőt.
Az első karkötőt még 2012. márciusában csomóztam, rendelésre. Egyszerű minta, egyszerű színek. Vékony, fiús karkötő. Az gazdáját nem ismerem, de annyit tudtam róla, hogy srác és szereti a zöldet. ^^ Ha valakit érdekel a minta, valahonnan előkereshetem.
A második karkötő már elég lestrapál állapotban került csak lencsevégre, ekkor már jó sokat hordtam szegénykémet. Egyike volt az első karkötőimnek, még 2008 november-december környékén készült. Még mindig emlékszem rá, suliban csomóztam, unalmas órák meg előadások alatt. Nagy Károly Eduard egyszer jött hozzánk előadást tartani, a fél suli bezsúfolódott a Díszterembe, akkor is csomóztam. :) Szerintem, erről a karkötőről mindig ez fog eszembe jutni. ^^
Így utólag elgondolkodva a címen, olyan nagyon nem is kell várni a tavaszt, hisz jóformán tél sem volt még. Mindig olyan érzésem van, mikor kinézek az ablakon, vagy kilépek az ajtón, mintha tavasz lenne. ugyanolyan az időjárás, ugyanolyan illatok is vannak, mint kora tavasszal, mikor a hó már elolvadt és mindenki a fák rügyezésére vár. Már nálunk hóvirág is van, pedig a csak márciusban szokott lenni. :(
Nálatok is ilyen az időjárás?
Bella