Már napok óta gondolkodom, hogy írnom kéne, jelezni valahogy, hogy minden oké velem. De a helyzet az, hogy nagyon nem oké semmi. Semmi. Szétestem, depressziós vagyok, elment az életkedvem, utálom magam, a környezetemet, mindent és mindenkit, és ezen a tegnapi, életem legszörnyűbb esküvője csak rontott, jó sokat.
Azt vártam ettől a naptól, hogy kicsit életet önt belém, hogy felvidulok, hogy sikerül 24 órára (mert pontosan ennyi ideig voltam talpon) felfüggeszteni a problémákat. Pár órácskáig sikerült is, aztán pedig olyan mértékben romlott meg minden, hogy arra nincsenek is szavak.
Amúgy félreértés ne essék, nem az ifjú pár hibája, sőt, szerintem ők nem is észlelték a gondot. Gyönyörű esküvőjük volt, irigylem is a sógorasszonyom, hogy olyan esküvője volt, amilyenre minden lány álmodik, hogy az unokatesóm személyében olyan társat talált, aki imádja, minden mozdulatukból süt, hogy mennyire szeretik egymást, és hogy az isten is egymásnak teremtette őket.
Az egész júliusom kész rémálom volt. Utálom a júliust. Otthagyni az otthonomat, visszaköltözni a szüleimhez, a szülővárosomba, a hisztik világába. Elfogadni és bevallani, hogy elbuktam, felvételizni egy olyan egyetemre, ahova nem szeretnél menni, de ez van, ezt kell szeretni, legalább tandíjmentes helyre jutottam be. Elfogadni, hogy a majd' 20 évig dédelgetett álmodból semmi nem lesz, rájönni, hogy a barátaid nem is a a barátaid, és az egyetlen személy, aki valóban az egy másik országban, több száz kilométerre él tőled, még életetekben nem találkoztatok, mégis ő az, aki életet ver beléd, aki meghallgatja minden nyűgöd és fenn marad, hogy vigasztaljon, még akkor is, ha előzetesen 14 órán át melózott és a hulla fáradt kifejezés még enyhe is az állapotára. Szóval nem tudom, Cintó, hogy olvasod-e ezt a bejegyzést, de köszönöm, hogy vagy!
Nem szeretnék ehhez a bejegyzéshez kommenteket, se semmi hasonlót, csak gondoltam, tartozom nektek annyival, hogy elmondom, miért nem voltam ebben a hónapban aktív. A kihívások manikűrjei még júniusban elkészültek, szóval szerintem azokat majd felpakolom ide. Lehet, jönnek majd új manik is, nem tudom, ma pl lett volna kedvem lakkozni, viszont ez az elmúlt hetekben igen ritka percek egyike volt, ráadásul nem is használtam ki. Szóval nem tudom, nem szeretnék ígérgetni, sem azt, hogy aktív leszek sem azt, hogy lesznek új manik, mert fogalmam sincs, hogy mi lesz.
Köszönöm, hogy végigolvastad.
Bella
