Oldalak

2012. november 1., csütörtök

Szeélyes | Szeretteinkre emlékszünk



Mifelénk a halottak napja a legfontosabb ünnep (...). Ilyenkor tízmillió gyertya gyúl, a holtak szellemei kikelnek a sírból és karöltve járnak körbe, mindenki felkerekedik, hogy találkozzék a halottaival, azok meg üdvözlik az élőket.
Andy Mulligan


Életemben ez volt az első alkalom, hogy távol voltam a szeretteim sírjától. Sosem gondoltam volna, hogy ez ennyire meg fog viselni. ma nagyon sírós hangulatban voltam, a tanórák alatt is többször könnybe lábadt a szemem, a bentlakásba való úton is, a templomban is. Bár távol vagyok, nem feledkezem meg elhunyt szeretteimről, otthonról kértem, hogy küldjenek gyertyát, azt épp most égettem el az ablakban, a délután, szeminárium után betértem egy templomba is, ott is imádkoztam a halottaimért. Hiszen nem az a legfontosabb, hogy virággal és gyertyával felkeressük a sírhelyeiket, hanem az, hogy (nem csak ezen a napon) egy-egy imát mondjunk értük.

Nálunk már évek óta meg van a "menetrendje" ennek a napnak, Édesapám nagybátyámékkal utazik az ő szülőfalujába a nagyszüleim és nagybátyám sírjához, Édesanyám is az ő szülőfalujába a nagyszüleim és nagybátyám sírjához, én meg (mert tanítás van nálunk ezen a napon, hacsak nem hétvégére esik), maradok otthon, és délután kilátogatok a pótmamám sírjához. Ma mindnyájukért imádkoztam, s édesanyám megnyugtatott, holnap kilátogat mamám sírjához is.

Nyugodjanak békében az elhunytaink!