Az idén végre ismét a régi sulimmal ünnepelhettem, annyira jó érzés volt! Leírhatatlan! Ismét petőfisnek éreztem magam. (: Bár igaz, hogy suliból olyankor végeztem, hogy végül csak a koszorúzásra értem oda, de az is annyira jó érzés volt! Négy évvel ezelőtt voltam az ünnepségen utoljára, úgyhogy eléggé el is érzékenyültem. (: Jó volt látni a régi tanáraimat is, voltak akik megleltek, kérdezték, mi a helyzet velem, mások meg már meg sem ismertek. ^^ Ilyen a élet rendje. De fura volt az is, hogy a tanárokon kívül senki mást nem ismerek már a suliban. :D
A karkötőről csak annyit, hogy régóta szerettem volna elkészíteni ezt a mintát, így mikor szerdán úgy döntöttem, új karkötőbe kezdek, és erre a mintára esett a választásom, nem is volt kérdéses, hogy milyen színeket választok mellé. ^^
Isa
