Az elmúlt hónapban kicsit el voltam tűnve, nem véletlen. A május minden évben eléggé zsúfolt, a félévi dolgozatoknak köszönhetően. Az idei évben még a ballagás is besegített. 11-es lévén a mi dolgunk volt búcsúztatni a végzősöket, úgyhogy volt dolgunk elég. Ráadásul a két legjobb barátnőm, Katika és Szidi is a ballagók közt volt.
A ballagás szerencsésen lezajlott a tegnap. A biztonság kedvéért nem sminkeltem, büszke is vagyok magamra , mert csak egy keveset pityeregtem. Minden esetre, nagyon hiányozni fogtok a suliból csajok! És innen is kívánom Nektek, hogy sikerekben gazdag életetek legyen! Puszi!
Valahogy csak sikerült összehozni, hogy eljutottam Katika ebédjére. Nagyon jól esett, mikor meghívott, nem is számítottam rá. Így lemaradtam az utolsó angol óráról, ami ezúttal csak 2 órás volt, utána meg kimentek a városba iszogatni és ünnepelni, de nem bántam meg, hogy helyette az ebédre mentem és élete ezen fontos napján a barátnőm mellett voltam. (: Nagyon jó buli volt, jól éreztem magam. Képeket majd mutatok, ha megkapom. (:
Aztán a kis apróságaim megnőttek. Pont olyan a színük, mint az édesapjuké. Tegnap egyáltalán nem láttam őket, így ma reggel kellemes meglepetésként ért, mikor megláttam, hogy már a kis szemük is kinyílt. Sőt, már a szilárd étellel is megpróbálkoznak! Persze azért anyucinak nem hagynak békét, a tejcsi továbbra is a favorit. Majd mutatok róluk is képet. *.*
Ó igen, arról sem számoltam be, hogy időközben megérkezett a szülinapi nyomtatóm. :D Amit önállóan először csütörtökön próbáltam ki. Először kicsit sz@rakodtam vele, de aztán csak sikerült. :D Aztán vettünk fényképpapírt, csütörtök este arra is nyomtattam.
Hú... hát így tömören ennyi lenne. Aztán jövök, szerre mutatom a csomózott dolgaimat, mert bizony munkálkodtam rendesen az elmúlt hetekben: ajándékok készültek a ballagóimnak, amelyeket egész eddig nem mertem megmutatni, nehogy még idő előtt megpillantsák az ajándékozottak. (=
