Oldalak

2011. január 22., szombat

Személyes | Maturandusz

Tegnap volt a sulinkban a Maturandusz (Szalagavató). Két hete csak erre készültünk. Kicsit későn kezdtünk bele a tényleges szervezésébe, így mindvégig kétséges volt, hogy fog-e sikerülni. Az alapkoncepció minden esetre nagyon jó volt. Eddigi években a biosz-kémiásoknak mindig valami kórházas előadásuk volt, hát mi most kicsit csavartunk a dolgon: bolondok háza. :) Az előadás bevezetőjét film formájában mutattuk be, ez és a bakik nemsokára felkerülnek a YouTube-ra, ha minden igaz. majd megmutatom. Az egyik végzős lány lefilmezte az egész előadás, remélem, majd valamilyen formában azt is megkapjuk. Ha az is felkerül a netre, majd azt is megmutatom. Az előadás nagyon jól sikerült, a 12. C nagyon meg volt elégedve. :) És a két osztály végül leszögezte: a C-s szalag sikerült a legjobbra. ^^ Hát, volt is baj vele elég, mire elkészült. xD Ha majd kapok róla képet, azt is felteszem, annyira gyönyörű lett. *.*

Én a legjobb barátnőmnek, Szidinek (ő az egyik "Nővérkém" a kettő közül) tűztem a szalagot. Úgy remegett a kezem. Aztán mikor megöleltem, mondta, hogy el ne sirjam magam, ha már ő is megállta. Hát, nem is sirtam,d e csak kicsin múlt. :D A szalagtűzés után ők is kedveskedtek nekünk egy dallal, Szidi gitározott. Szegény Nővérkém, az ujjai nagyon éreztették vele, hogy már fél éve nem vette kézbe Rozit (a gitárja). De ennek ellenére jól sikerült az ő énekük is. Szalagtűzés után Katit (másik nagyon jó barátnőm, Szidi osztálytársa) is jól megölelgettem. Legalább fél percig öleltük egymást. :)
Régi hagyományt követve, a 12-esek meghívtak egy közös vonatozásra. :D Levonatoztunk a tornateremig. Én Szidi és Kati közt kaptam helyet. :) A tanáriba alig fértünk be. A tornateremmel már nem volt gond. :D Ott aztán elszabadult a pokol, mindenki a saját osztálya nevét kiabálta, ugráltunk meg minden, amire ilyenkor gondolni lehet. Néhány végzős egy külön produkcióra is készült, hát,az nagyon ott volt. :D
A tornateremből a 12. C osztályába mentünk vissza, szendvicsekkel, sütivel és üdítővel vártak. Nagyon jó volt. hivatalosak vagyunk a pénteken tartandó bulijukra is (ez is hagyomány :) ).

Délután angol órán voltam. Hetek óta először ismét egész jól és viszonylag gyorsan eltelt az a 3 és fél óra. :) A haza fele út sem volt olyan unalmas, mert az egyik angolos társam, Ede is velem tartott egy darabon.

Az idei év eddigi legjobb napja volt a tegnapi. :)
Isa