Múlt pénteken volt Édesanyám születésnapja, s mivel ők csütörtök-péntek-szombaton nem voltak itthon, itthon nyugodtan tudtam készítgetni a meglepi tortát. Mire haza értek levest és fincsi másodikot is készítettem. Mindhárom első próbálkozásom volt, és többé-kevésbé jól is sikerültek. (:
A fondanttorta nagyon fincsi lett, bár nagyon nem akart semmi sikerülni. Először rossz sorrendbe adagoltam a hozzávalókat a piskótához (mentségemre szóljon, legalább 2 hónapja nem készítettem). Aztán a tepsi méreteivel gyűlt meg a bajom. Szerencsére, még akkor észrevettem, hogy túl nagy lesz a tepsi, mielőtt az összes masszát beleöntöttem volna, így zötykösen, de végül csak sikerült átpakolni egy kisebbe.
Aztán jött a krém... volt itthon két tasak pudingporunk, amelyek okt. 5-én lejárnak, így azokat szerettem volna felhasználni. Egy oldalon olvastam, hogy a megfőzött pudingot vajjal kell összekeverni, egy sort csodálkoztam rajta, de gondoltam, ők csak jobban tudják, mint én... így alakult, hogy össze is kevertem, de elég gamat lett. Később anyukámtól megtudtam, hogy a vajat olvasztva kellett volna hozzáadni, ezt az apró tényt persze elfelejtették közölni. Mondjuk én még így is kételkedem benne. Na mindegy, a második adag pudingot már nem kevertem semmivel, úgy ahogy volt, rákentem a tésztára. Aztán mielőtt még teljesen megkocsonyásodott volna, nyomkodtam rá rózsa-rahát darabkákat.
Mivel nem akartam vajas krémet készíteni, a tortát egy vékony réteg sárgarépa lekvárral vontam be. Isteni lett: mikor felvágtuk a fondant és a piskóta közt volt egy nagyon vékony élénk narancssárga réteg, mely feldobta az egész tortát, ráadásul az íze kicsit elvett a fondant édességéből is.
Amúgy a lapokat, még mielőtt megkentem volna a krémekkel, eperszörppel locsoltam le. Ez az utolsó üveg, még tavalyról. Sajnos az idén a meszelés miatt lemaradtunk az eperről. ): Bár így belegondolva, nem is tudom, hol lenne már hely az eperlekvároknak, szörpöknek a kamrában. :D
A fondant... az már más tál tészta... nem akart összeállni, ragadt és nyúlt pedig az előírt 1 kg helyett majd 1,5 kg-t adtam. Aztán betettem a hűtőbe éjjelre. Másnap kivettem, levágtam belőle egy akkora darabot, amekkorát gondoltam, hogy fel fogok használni. Hozzá adtam még gy bögre cukrot, így összeállt, az egyetlen bajom az lett, hogy törik. Utólag rájöttem, mi lehetetett a hiba: a vaj. 57%-osat használtam, mert épp ez volt a Profiban elérhető áron. Gondolom, kevés volt a zsírtartalma. A második felét a fondantnak (ami jelenleg a fagyasztóban várja a sorsát) már Rama margarinnal is fel fogom tuningolni.
A fondantot kakaóval színeztem. (: Ha még tud valaki valamilyen természetes ételszínezéket, amelyet fondanthoz is fel lehetne használni, nagy örömmel fogadnám!
Hamar elfogyott. A a tortát szombaton készítettem és állítottam össze, a fondant este került rá fel. Aztán ment a hűtőbe. és milyen jól tettük, hogy szombat este nem kóstoltuk meg! Vasárnapra annyira jól összeállt! Még a karamelles-vajas réteg sem mutatott rondán, és az íze is nagyon jó lett, a rózsa-rahát darabkák pedig olyan jól mutattak puncs-rétegben/en. Még vasárnap eltüntettük a torta felét, ami amúgy nem jellemző ránk. Egy negyed hétfőn átvivődött nagybátyámhoz, mint később kiderült egy kisebb rokonság volt oda összegyűlve: apukám, aki a tortát vitte, illetve anyukám három testvére. A maradék negyedet sem kellett sajnálni, hétfőn ebéd után az is elfogyott. (:
Tanulságos egy torta-készítés volt. (:
Látni édesanyám arcán az örömöt, hogy most már a kislánya étellel, édességgel várja haza... leírhatatlan élmény. (:
Ha Édesapámon múlt volna, már ezen a hétvégén is fondant-csodát készítettem volna. Szerencsére meg tudtunk egyezni a jövő hónapban. (: Azért a süti sem marad el, tegnap este is készítettem egy adagot a kókuszos kekszből. Isteni, mint ahogy az előző rend is az volt. (:
Isa
